"Elit 2020: Hatást, nem hatalmat" - konferencia beharangozó

A kétezres évek első évtizedének végére a rendszerváltozás körül kialakult magyar elit hitelessége lenullázódott. A teljesítmény háttérbe-, és a politikai lojalitás előtérbe helyezésének, a közérdek szisztematikus figyelmen kívül hagyásának, a mindent a rövidtávú magánérdekek alá rendelő megközelítésnek nem is nagyon lehetett más eredménye. Hitelesség nélkül viszont nincs befolyás sem: ma úgy a hatalom, mint a közvélemény figyelmen kívül hagyja, hogy mit gondol ez az egykor fajsúlyos réteg. Az ország tragédiája, hogy nem lépett a helyükre senki. Nincsenek véleményvezérek, nincsenek pozíciótól független tekintélyek, akik valódi hatással lennének az ország sorsára. A féltudású elit bukása az elit általános szerepének és feladatának legitimációját is aláásta.

Elit nélkül viszont nincs felzárkózás. A világban a fejlett országgá válási kísérletek rendszerint azért buknak el, mert az államból élő hatalmasok alakítják a szabályokat, amelyek így a status quo érdekében, a nagyvilághoz való dinamikus adaptáció ellenében hatnak. Ebből a csapdából csak egy a globális megmérettetést felvállaló, azaz (termék-, tudás- és kultúra exportra épülő) stratégia vezethet ki, amint azt Szingapúrtól Koreán át Írországig gyakorlatilag az összes sikeres felzárkózási példa mutatja. Ezzel ugyanis egyrészt csökkenthető az államból élő hatalmasoktól való függőség, másrészt megszerezhető a felzárkózáshoz elengedhetetlen kurrens tudás. Egy ilyen export stratégia megvalósulásának feltétele, hogy a vállalkozók krémje és a nemzetközileg is eladható tudással rendelkezők ezt felvállalják, és a megvalósítására szövetkezzenek.

Hogyan juthatunk el a jelenlegi helyzetből, amikor funkcióját betöltő valódi elitünk alig van, helyette leginkább csak egyfajta nómenklatúra alakult ki, egy olyan állapotba, ahol a társadalom a nemzetközi megmérettetésben bizonyított szereplőket fogadja el (legalább a saját szakterületükön) véleményvezérnek? Hogyan érhető el, hogy ezek a szereplők a köz érdekeit is kellőképpen figyelembe vevő stratégiát folytassanak és ezt nyilvánosan felvállalva egyfajta export-alapú elitté váljanak? Mit tanulhatunk a korábbi kudarcokból és mit más országok sikeres felzárkózási stratégiáiból? Hogyan lehet az elit elmúlt 30 éves működését objektívan értékelni, elismerve a valós egyéni teljesítményeket, ugyanakkor felmutatva az elit rendszerszintű gyengeségeit, kudarcait? Hogy alakulhat ki egy teljesítmény-elven alapuló, a politikai aktivizmustól a korábbiaknál lényegesen nagyobb távolságot tartó magyar elit? Miként jeleníthető meg egy konstruktív, de határozott magyar szempont a nyugati civilizáció meghatározó diskurzusaiban? Mik lehetnek egy ilyen elit gazdasági alapjai?

E kérdésekre keressük a választ az „Elit 2020: Hatást, nem hatalmat” című konferenciánkon. 

A rendezvény előadói: Kolosi TamásOrbán KrisztiánNemes Jeles LászlóFeledy BotondUngváry
Krisztián
Zsoldos IstvánJakab AndrásSonnevend JúliaHoltzer PéterKoren MiklósSzepesi Balázs és Szelényi Iván.